MÁV Bzmot

MÁV Bzmot / 117 – „Bézé” dízelmotorkocsi

A motorkocsi története

A MÁV Bzmot, közismert nevén „Bézé” vagy „Studenka”, a magyar vasúti mellékvonalak egyik legismertebb és legjellegzetesebb járműve. A Csehszlovákiában gyártott, könnyűszerkezetes dízelmotorkocsi évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be a vidéki vasúti személyszállításban.

Az 1970-es években a Magyar Államvasutak számára egyre fontosabbá vált a gazdaságosabb, kisebb forgalmú vasútvonalakhoz igazodó személyszállítás. A hagyományos, mozdonyvontatású szerelvények üzemeltetése sok mellékvonalon viszonylag költséges volt, ezért könnyű, kis fogyasztású dízelmotorkocsik beszerzésére volt szükség.

A megoldást a csehszlovák Vagónka Studénka gyár konstrukciója jelentette, amely a ČSD M152.0 sorozatú motorkocsijain alapult.

A MÁV számára készített változat több műszaki szempontból eltért a csehszlovák járművektől, többek között a fékberendezés, a vezérlési rendszer és a biztonsági felszerelések tekintetében.

Az első két Bzmot motorkocsi 1977-ben érkezett Magyarországra, majd a sikeres próbákat követően nagyobb sorozatú beszerzés kezdődött.

A szállítások a következő években folytatódtak, és a Bzmot fokozatosan a magyar mellékvonali közlekedés legelterjedtebb motorkocsijává vált.

A járművek eredetileg a Bzmot sorozatjelzést viselték, majd az új európai járműszámozási rendszerben a 117-es sorozatba kerültek.

Műszaki jellemzők

A Bzmot kéttengelyes, egy hajtott tengellyel rendelkező, dízel-hidromechanikus erőátvitelű motorkocsi.

A jármű egyik legfontosabb előnye a kis tömeg és az alacsony tengelyterhelés, amely lehetővé teszi a kevésbé teherbíró mellékvonalakon történő közlekedést.

A dízelmotor és a hajtómű a jármű padlója alatt helyezkedik el, így a rendelkezésre álló belső tér jelentős része az utasok számára használható.

Főbb műszaki adatok:

• Gyártó: Vagónka Studénka, Csehszlovákia

• Magyarországi megjelenés: 1977

• Beszerzési időszak: 1977–1986

• Üzemeltető: MÁV, később MÁV-START

• Eredeti sorozatjelzés: Bzmot

• Későbbi sorozatjelzés: 117

• Járműkategória: kéttengelyes dízelmotorkocsi

• Nyomtávolság: 1435 mm

• Tengelyelrendezés: 1'A'

• Hossz ütközők között: 13 970 mm

• Szélesség: körülbelül 3070 mm

• Tengelyek száma: 2

• Saját tömeg: körülbelül 19–22 tonna, változattól függően

• Eredeti motortípus: Škoda / LIAZ ML 634

• Eredeti névleges teljesítmény: körülbelül 141 kW

• Korszerűsített motorizáció: többek között MAN és Volvo dízelmotorok

• Korszerűsített változatok teljesítménye: motortípustól függően körülbelül 205–210 kW

• Erőátvitel: hidromechanikus

• Legnagyobb sebesség: eredetileg 70 km/h, korszerűsítve jellemzően 80 km/h

• Ülőhelyek száma a motorkocsiban: 40 fő

• Utasosztály: másodosztály

• Fűtés: a konkrét változattól függő fűtőrendszer

• Felhasználás: regionális és mellékvonali személyszállítás

Az egyes motorkocsik műszaki jellemzői a hosszú szolgálati idő alatt végrehajtott átépítések és motorcserék következtében eltérhetnek egymástól.

Bzmot – A motorkocsi felépítése

A Bzmot egyik különlegessége az egyszerű és könnyű járműszerkezet.

A kéttengelyes kialakítás, a padló alatti dízelmotor és az egyik tengelyre ható hajtás kis tömegű, gazdaságosan üzemeltethető motorkocsit eredményezett.

A jármű két végén vezetőállás található, így a motorkocsi önállóan mindkét irányban közlekedhet.

A viszonylag rövid kocsiszekrény és a hagyományos ajtóelrendezés alkalmassá teszi a típust a gyakori megállásokkal közlekedő vidéki személyvonatok kiszolgálására.

A Bzmot önállóan, más motorkocsikkal összekapcsolva vagy megfelelő mellékkocsikkal együtt is közlekedhet.

Bzx – Másodosztályú mellékkocsi

A Bzx mellékkocsikat a Bzmot motorkocsikhoz fejlesztették ki, hogy a szerelvények befogadóképessége az utasforgalmi igényeknek megfelelően növelhető legyen.

A mellékkocsik saját dízelmotorral nem rendelkeznek, vontatásukat a Bzmot biztosítja.

A Bzx kocsik másodosztályú utasteret kínálnak, kialakításuk pedig szorosan kapcsolódik a motorkocsik egyszerű, könnyűszerkezetes konstrukciójához.

A mellékkocsik különösen hasznosak a forgalmasabb regionális járatokon, ahol egyetlen motorkocsi ülőhelyei már nem biztosítanak megfelelő kapacitást.

BDzx – Poggyászteres mellékkocsi

A BDzx a Bzx kocsikhoz kapcsolódó, másodosztályú utas- és poggyászszállításra alkalmas változat.

A hagyományos utastér mellett elkülönített poggyászteret is tartalmaz, amely nagyobb csomagok, kerékpárok és egyéb engedélyezett tárgyak elhelyezésére használható.

A BDzx mellékkocsik fontos szerepet tölthetnek be olyan mellékvonalakon, ahol a személyszállítás mellett jelentős a kerékpáros vagy turisztikai forgalom.

A különböző mellékkocsi-változatok lehetővé teszik a Bzmot szerelvények rugalmas összeállítását.

Utastér és utazási komfort

A Bzmot utastere egyszerű, praktikus kialakítású.

A hagyományos változatban 40 ülőhely található, a belső tér pedig a regionális utazások igényeihez igazodik.

A nagy oldalablakok világos belső teret és jó kilátást biztosítanak.

A motorkocsi egyszerű szerkezete, mechanikus berendezései és könnyen karbantartható kialakítása különösen előnyös volt a vidéki vasúti üzem számára.

A későbbi korszerűsítések során több jármű megújított üléseket, új burkolatokat, korszerűbb gépészeti berendezéseket és különböző műszaki fejlesztéseket kapott.

Festésváltozatok és megjelenés

A Bzmot motorvonatok egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a piros, illetve piros-sárga színösszeállítás.

A klasszikus MÁV-festés hosszú évtizedeken keresztül meghatározta a magyar mellékvonali vasúti közlekedés látványát.

Az eredeti, egyszerű festések mellett később különböző korszerűsített és új arculatú változatok is megjelentek.

A jellegzetes szögletes kocsiszekrény, a nagyméretű oldalablakok és a rövid járműhossz könnyen felismerhetővé teszik a típust.

A Bzmot a magyar vasútbarátok egyik legismertebb és legkedveltebb motorkocsi-családjává vált.

Magyarországi szolgálat

A Bzmot motorkocsik több évtizeden keresztül a magyar mellékvonali személyszállítás legfontosabb járművei közé tartoztak.

Különösen gyakran közlekedtek az Alföldön, Észak-Magyarországon, a Dunántúlon és az ország kisebb forgalmú vasútvonalain.

A típus megjelent többek között a Szentes, Debrecen, Miskolc, Dombóvár és Pécs térségéhez kapcsolódó vasútvonalakon.

A könnyű járműszerkezet, a gazdaságos üzemeltetés és a mellékkocsikkal bővíthető kapacitás miatt a típus különösen alkalmasnak bizonyult a vidéki közlekedésre.

A Bzmot hozzájárult ahhoz, hogy számos kisebb település hosszú évtizedeken keresztül vasúti személyszállítási kapcsolatot tarthasson fenn.

Vasúttörténeti jelentőség

A MÁV Bzmot, vagyis a „Bézé”, a magyar vidéki vasúti közlekedés egyik legismertebb jelképe.

A Csehszlovákiában gyártott motorkocsik egyszerű szerkezetükkel, kis tömegükkel és sokoldalú alkalmazhatóságukkal meghatározó szerepet játszottak a magyar mellékvonali személyszállításban.

A Bzmot és a hozzá kapcsolódó Bzx, illetve BDzx mellékkocsik évtizedeken keresztül a magyar vasúti mindennapok szerves részét alkották.

Jellegzetes piros megjelenésük, könnyen felismerhető hangjuk és hosszú szolgálati történetük miatt a „Bézé” a magyar vasúti örökség egyik legfontosabb motorkocsitípusa.

---

Eredeti modell: krisz004, RushseR.

Transport Fever 3 átirat: Joker02011

Ha támogatni szeretnéd a munkámat: paypal.me/Joker02011

MÁV Bzmot / Class 117 – “Bézé” Diesel Railcar

History of the Railcar

The MÁV Bzmot, affectionately known as the “Bézé” or “Studenka”, is one of the most iconic diesel railcars in Hungarian railway history. Manufactured in Czechoslovakia, this lightweight vehicle became a defining feature of regional passenger services on Hungary's non-electrified secondary railway lines.

During the 1970s, Hungarian State Railways (MÁV) began searching for a more economical solution to passenger transportation on rural railway routes. Conventional locomotive-hauled trains were often expensive to operate on lines with relatively low passenger demand.

The solution came from the Czechoslovak manufacturer Vagónka Studénka, whose successful M152.0 diesel railcar design served as the basis for the Hungarian Bzmot.

The Hungarian version was adapted to meet MÁV requirements, including modifications to the braking equipment, multiple-unit controls, and safety systems.

The first two Bzmot railcars arrived in Hungary in 1977, followed by larger deliveries during the subsequent years.

Production and deliveries continued into the mid-1980s, establishing the Bzmot as the primary diesel railcar type on many Hungarian secondary railway lines.

Originally designated Bzmot, the vehicles were later incorporated into the European numbering system as Class 117.

Technical Specifications

The Bzmot is a lightweight, two-axle diesel railcar with hydromechanical transmission and one powered axle.

Its compact construction and relatively low axle load make it particularly suitable for railway lines with lighter infrastructure and frequent stops.

The engine and transmission are installed beneath the vehicle floor, leaving most of the interior available for passengers.

Main Technical Specifications:

• Manufacturer: Vagónka Studénka, Czechoslovakia

• Introduction in Hungary: 1977

• Production and delivery period: 1977–1986

• Railway operator: MÁV, later MÁV-START

• Original class designation: Bzmot

• Later class designation: 117

• Vehicle type: Two-axle diesel railcar

• Track gauge: 1,435 mm

• Wheel arrangement: 1'A'

• Length over buffers: 13,970 mm

• Width: approximately 3,070 mm

• Number of axles: 2

• Empty weight: approximately 19–22 tonnes, depending on configuration

• Original engine: Škoda / LIAZ ML 634

• Original engine power: approximately 141 kW

• Modernized engine options: Including MAN and Volvo diesel engines

• Power of modernized variants: approximately 205–210 kW, depending on engine

• Transmission: Hydromechanical

• Maximum permitted speed: Originally 70 km/h, typically 80 km/h after modernization

• Seating capacity: 40 passengers

• Passenger class: Second class

• Heating: Depending on the individual configuration

• Main operating role: Regional and secondary-line passenger transportation

The technical characteristics of individual vehicles may differ due to the various engine replacements and refurbishment programs carried out during their long operational careers.

Bzmot – Railcar Design

One of the Bzmot's most distinctive features is its simple and lightweight construction.

The two-axle arrangement, underfloor diesel engine, and drive system connected to one axle create a compact vehicle suitable for economical operation.

A driver's cab is located at each end of the railcar, allowing it to operate independently in either direction without turning.

Its relatively short body and practical entrance arrangement make the Bzmot well suited to rural passenger services with frequent stops.

The railcars can operate individually or in suitable formations with other powered units and passenger trailers.

Bzx – Second-Class Passenger Trailer

The Bzx trailer coaches were introduced to increase the passenger capacity of Bzmot formations.

Unlike the powered Bzmot railcar, the Bzx has no diesel engine and is hauled by a compatible powered unit.

These lightweight trailers provide additional second-class seating and share many design characteristics with the Bzmot family.

They are particularly useful on routes where passenger demand exceeds the capacity of a single railcar.

By adding passenger trailers, railway operators could adapt train capacity to different operating requirements.

BDzx – Passenger and Luggage Trailer

The BDzx is a combined second-class passenger and luggage trailer associated with the Bzmot family.

In addition to conventional passenger seating, it provides a separate storage area for larger luggage, bicycles, and other permitted items.

This arrangement is especially practical on regional and tourist-oriented railway lines, where passengers may travel with bicycles or additional equipment.

The combination of Bzx and BDzx trailers allows flexible train formations suitable for different types of regional services.

Passenger Interior and Comfort

The Bzmot features a straightforward passenger interior designed primarily for regional journeys.

The conventional railcar provides 40 seats, with an open-plan layout that makes efficient use of the available space.

Large side windows provide natural lighting and good views of the surrounding countryside.

Its simple mechanical systems and practical interior design contributed to relatively straightforward maintenance.

During subsequent modernization programs, several vehicles received renewed seating, improved interior panels, upgraded engines, and other technical modifications.

These improvements helped extend the operational life of the railcars.

Liveries and Appearance

The Bzmot is particularly recognizable for its traditional red and red-and-yellow Hungarian railway liveries.

These distinctive color schemes became closely associated with rural passenger transportation throughout Hungary.

Over the years, different modernized vehicles received updated paint schemes and various changes to their exterior appearance.

Despite these modifications, the characteristic angular body, large windows, and compact dimensions remained immediately recognizable.

The Bzmot consequently became one of the most familiar diesel railway vehicles among Hungarian passengers and railway enthusiasts.

Operational History in Hungary

For several decades, the Bzmot family formed an essential part of regional passenger railway transportation in Hungary.

The railcars were widely used across the Great Hungarian Plain, Northern Hungary, Transdanubia, and many other areas served by non-electrified secondary lines.

They became especially familiar around regional railway centres such as Szentes, Debrecen, Miskolc, Dombóvár, and Pécs.

Their economical operation, lightweight construction, and ability to haul additional trailers made them valuable on routes with different passenger demand levels.

The Bzmot played an important role in maintaining railway connections between smaller towns and rural communities.

Its widespread use and long service life made it one of the defining vehicles of Hungary's secondary railway network.

Railway Heritage and Legacy

The MÁV Bzmot, known throughout Hungary as the “Bézé”, has become a symbol of rural railway transportation.

Its Czechoslovak origins, simple mechanical design, low axle load, and versatile operation contributed to decades of successful service.

Together with the Bzx and BDzx passenger trailers, the Bzmot family became an integral part of everyday railway life in Hungary.

With its recognizable appearance, distinctive diesel engine sound, and extensive operational history, the Bzmot remains one of the most iconic railcars in Hungarian railway heritage.

---

Original model: krisz004, RushseR.

Transport Fever 3 conversion: Joker02011

If you would like to support my work: paypal.me/Joker02011

MÁV Bzmot / Baureihe 117 – „Bézé“ Dieseltriebwagen

Geschichte des Triebwagens

Der MÁV Bzmot, in Ungarn liebevoll „Bézé“ oder „Studenka“ genannt, gehört zu den bekanntesten Dieseltriebwagen der ungarischen Eisenbahngeschichte.

Die in der Tschechoslowakei hergestellten, leichten Dieseltriebwagen prägten über viele Jahrzehnte den Personenverkehr auf den nicht elektrifizierten Nebenbahnen Ungarns.

In den 1970er-Jahren suchten die Ungarischen Staatsbahnen (MÁV) nach wirtschaftlicheren Möglichkeiten für den Betrieb schwächer frequentierter Regional- und Nebenbahnstrecken.

Konventionelle lokbespannte Personenzüge waren auf vielen dieser Strecken vergleichsweise teuer im Betrieb. Daher bestand ein zunehmender Bedarf an leichten, sparsamen Dieseltriebwagen.

Eine geeignete Lösung bot der tschechoslowakische Hersteller Vagónka Studénka, dessen bewährter Dieseltriebwagen der Baureihe M152.0 als Grundlage für die ungarische Bzmot-Ausführung diente.

Die für Ungarn gefertigten Fahrzeuge erhielten verschiedene technische Anpassungen, insbesondere im Bereich der Bremsanlage, der Mehrfachsteuerung und der Sicherheitseinrichtungen.

Die ersten beiden Bzmot-Triebwagen wurden 1977 nach Ungarn geliefert.

Nach erfolgreichen Erprobungen folgten größere Lieferungen in den darauffolgenden Jahren.

Bis Mitte der 1980er-Jahre entwickelte sich der Bzmot zum wichtigsten Dieseltriebwagentyp auf zahlreichen ungarischen Nebenbahnstrecken.

Im Rahmen der späteren europäischen Fahrzeugnummerierung wurden die ursprünglich als Bzmot bezeichneten Fahrzeuge in die Baureihe 117 eingeordnet.

Technische Daten

Der Bzmot ist ein leichter, zweiachsiger Dieseltriebwagen mit hydromechanischer Kraftübertragung und einer angetriebenen Achse.

Dank seiner kompakten Konstruktion und geringen Achslast eignet sich das Fahrzeug besonders für Nebenbahnen mit leichterem Oberbau.

Der Dieselmotor und das Getriebe befinden sich unterhalb des Wagenbodens, wodurch ein großer Teil des Innenraums für die Fahrgäste genutzt werden kann.

Wichtigste technische Daten:

• Hersteller: Vagónka Studénka, Tschechoslowakei

• Einführung in Ungarn: 1977

• Bau- und Lieferzeitraum: 1977–1986

• Eisenbahnunternehmen: MÁV, später MÁV-START

• Ursprüngliche Baureihenbezeichnung: Bzmot

• Spätere Baureihenbezeichnung: 117

• Fahrzeugtyp: Zweiachsiger Dieseltriebwagen

• Spurweite: 1.435 mm

• Achsfolge: 1'A'

• Länge über Puffer: 13.970 mm

• Breite: ca. 3.070 mm

• Anzahl der Achsen: 2

• Eigenmasse: je nach Ausführung ca. 19–22 Tonnen

• Ursprünglicher Dieselmotor: Škoda / LIAZ ML 634

• Ursprüngliche Motorleistung: ca. 141 kW

• Modernisierte Motorvarianten: Unter anderem MAN- und Volvo-Dieselmotoren

• Leistung modernisierter Fahrzeuge: je nach Motor etwa 205–210 kW

• Kraftübertragung: Dieselhydromechanisch

• Zulässige Höchstgeschwindigkeit: Ursprünglich 70 km/h, nach Modernisierungen meist 80 km/h

• Sitzplätze: 40

• Wagenklasse: Zweite Klasse

• Heizung: Abhängig von der jeweiligen Fahrzeugausführung

• Haupteinsatzgebiet: Regional- und Nebenbahnverkehr

Die technischen Eigenschaften einzelner Fahrzeuge können sich aufgrund verschiedener Umbauten, Motorwechsel und Modernisierungsmaßnahmen unterscheiden.

Bzmot – Konstruktion des Triebwagens

Eine der wichtigsten Besonderheiten des Bzmot ist seine einfache und leichte Konstruktion.

Die zweiachsige Bauweise, der unter dem Wagenboden angeordnete Dieselmotor und der Antrieb auf eine Achse ermöglichen einen wirtschaftlichen Betrieb auf Nebenstrecken.

An beiden Fahrzeugenden befindet sich ein Führerstand, wodurch der Triebwagen selbstständig in beide Richtungen eingesetzt werden kann.

Der kurze Wagenkasten und die praktische Türanordnung eignen sich besonders für regionale Zugverbindungen mit häufigen Halten.

Die Triebwagen können einzeln oder in geeigneten Zusammenstellungen mit weiteren Motorwagen und Beiwagen verkehren.

Bzx – Beiwagen der zweiten Klasse

Die Bzx-Beiwagen wurden entwickelt, um die Fahrgastkapazität der Bzmot-Züge bei Bedarf zu erhöhen.

Im Gegensatz zum motorisierten Bzmot besitzen die Bzx-Wagen keinen eigenen Dieselmotor und werden von einer geeigneten Motoreinheit gezogen.

Die leichten Beiwagen bieten zusätzliche Sitzplätze der zweiten Klasse und weisen zahlreiche konstruktive Gemeinsamkeiten mit den Bzmot-Triebwagen auf.

Besonders auf stärker frequentierten Regionalstrecken ermöglichen sie eine flexible Anpassung der Beförderungskapazität.

BDzx – Personen- und Gepäckbeiwagen

Die BDzx-Wagen verbinden Sitzplätze der zweiten Klasse mit einem zusätzlichen Gepäckbereich.

Dieser getrennte Bereich kann für größere Gepäckstücke, Fahrräder und andere zugelassene Gegenstände genutzt werden.

Eine solche Ausstattung ist besonders auf touristisch wichtigen Nebenbahnstrecken von Vorteil, auf denen Fahrgäste häufig mit Fahrrädern oder zusätzlicher Ausrüstung reisen.

Durch die Kombination von Bzx- und BDzx-Beiwagen können unterschiedliche Zugzusammenstellungen gebildet werden.

Fahrgastraum und Reisekomfort

Der Fahrgastraum des Bzmot wurde vor allem für kürzere und mittlere regionale Reiseentfernungen entwickelt.

Die herkömmliche Ausführung bietet 40 Sitzplätze in einem einfach gestalteten Großraum.

Große Seitenfenster sorgen für viel Tageslicht und bieten einen guten Blick auf die vorbeiziehende Landschaft.

Die unkomplizierte Konstruktion und die leicht zugänglichen technischen Einrichtungen erleichtern die Wartung.

Im Laufe der Jahre wurden zahlreiche Fahrzeuge modernisiert und erhielten unter anderem erneuerte Sitzplätze, verbesserte Innenverkleidungen und leistungsfähigere Dieselmotoren.

Diese Maßnahmen trugen dazu bei, die Fahrzeuge über viele Jahrzehnte weiterhin einsetzen zu können.

Lackierungen und Erscheinungsbild

Besonders bekannt wurde der Bzmot durch seine charakteristischen roten beziehungsweise rot-gelben Farbgebungen.

Diese Lackierungen prägten jahrzehntelang das Erscheinungsbild des ungarischen Nebenbahnverkehrs.

Neben den klassischen MÁV-Farbvarianten erschienen später auch modernisierte Fahrzeuge mit veränderten Lackierungen und Beschriftungen.

Der kantige Wagenkasten, die großen Seitenfenster und die kompakten Fahrzeugabmessungen machen den Bzmot unverwechselbar.

Dadurch gehört der Triebwagen zu den bekanntesten Fahrzeugtypen bei ungarischen Eisenbahnfreunden.

Einsatzgeschichte in Ungarn

Die Bzmot-Triebwagen bildeten über viele Jahrzehnte eine wichtige Grundlage des ungarischen Nebenbahnverkehrs.

Sie kamen in der Großen Ungarischen Tiefebene, in Nordungarn, in Transdanubien und auf zahlreichen weiteren nicht elektrifizierten Strecken zum Einsatz.

Besonders bekannt wurden die Fahrzeuge unter anderem in den Regionen um Szentes, Debrecen, Miskolc, Dombóvár und Pécs.

Die leichte Konstruktion, die wirtschaftliche Betriebsweise und die Möglichkeit, zusätzliche Beiwagen mitzuführen, machten den Bzmot zu einem vielseitigen Fahrzeug.

Die Triebwagen leisteten einen wichtigen Beitrag zur Aufrechterhaltung des Schienenpersonenverkehrs zwischen kleineren Städten und ländlichen Gemeinden.

Dank ihrer langen Einsatzdauer wurden sie zu einem festen Bestandteil des ungarischen Eisenbahnalltags.

Eisenbahngeschichte und Bedeutung

Der MÁV Bzmot, allgemein als „Bézé“ bekannt, ist eines der wichtigsten Symbole des ungarischen Nebenbahnverkehrs.

Die tschechoslowakischen Dieseltriebwagen überzeugten durch ihre einfache Konstruktion, die geringe Achslast und ihre vielseitigen Einsatzmöglichkeiten.

Zusammen mit den Bzx- und BDzx-Beiwagen prägten sie über mehrere Jahrzehnte das Erscheinungsbild zahlreicher ungarischer Regionalstrecken.

Mit ihrer charakteristischen roten Lackierung, dem unverwechselbaren Dieselgeräusch und ihrer langen Betriebsgeschichte gehören die Bzmot-Triebwagen zu den bekanntesten Fahrzeugen des ungarischen Eisenbahnerbes.

---

Originalmodell: krisz004, RushseR.

Transport Fever 3-Konvertierung: Joker02011

Wenn du meine Arbeit unterstützen möchtest: paypal.me/Joker02011