MÁV BDVmot

MÁV BDVmot / 414 – „Hernyó” villamos motorvonat

A motorvonat története

A MÁV BDVmot, közismert becenevén „Hernyó”, a magyar vasúti járműgyártás egyik legfontosabb fejlesztése az 1980-as évek végéről. A négyrészes villamos motorvonatokat elsősorban az elővárosi és regionális személyszállítás korszerűsítésére tervezték.

Az 1980-as években a Magyar Államvasutak elővárosi forgalmában még döntően hagyományos villamos mozdonyokkal vontatott személykocsik közlekedtek. Ezek a szerelvények megbízhatóan ellátták feladataikat, azonban a gyakori megállások, a menetirányváltások és a növekvő utasforgalom új járműmegoldásokat igényeltek.

A hazai vasúti járműipar ezért egy korszerű, villamos hajtású motorvonatcsalád fejlesztésébe kezdett.

A programban a ganz-mÁ*** és a Ganz Villamossági Művek, valamint jogutód vállalataik vettek részt.

A BDVmot különlegességét a magyar vasúti járműgyártásban újszerű, háromfázisú aszinkron motoros hajtásrendszer jelentette.

Az első két prototípus 1987 végére készült el, az első próbafutásokat 1988. január 13-án tartották.

Az első BDVmot 1988 augusztusában, a Budapest-Nyugati–Szob vasútvonalon kezdte meg menetrend szerinti személyszállító szolgálatát.

A prototípusokat további tizennyolc motorkocsi követte 1989 és 1990 között, így összesen húsz BDVmot motorkocsi készült.

A járművek eredetileg BDVmot sorozatjelzést viseltek, később az egységes európai pályaszámozásban a 414-es sorozatba kerültek.

A típus gyorsan a magyar elővárosi vasúti közlekedés egyik legismertebb járművévé vált.

Műszaki jellemzők

A BDVmot hagyományos, külön forgóvázakkal rendelkező kocsikból összeállított villamos motorvonat.

A négyrészes alapösszeállítás egy hajtott motorkocsiból, két Bmx mellékkocsiból és egy Bmxt vezérlőkocsiból áll.

A motorkocsi két forgóváza egyaránt hajtott, így a négy tengelyen keresztül adja át a vontatási teljesítményt a sínekre.

Főbb műszaki adatok:

• Gyártók: ganz-mÁ***, Ganz–Hunslet és a Ganz villamosipari vállalatai

• Első prototípusok elkészítése: 1987

• Próbafutások kezdete: 1988

• Sorozatgyártás: 1988–1990

• Gyártott motorkocsik száma: 20

• Eredeti sorozatjelzés: BDVmot

• Későbbi sorozatjelzés: 414

• Járműkategória: villamos elővárosi motorvonat

• Alapösszeállítás: BDVmot + 2 Bmx + Bmxt

• Nyomtávolság: 1435 mm

• Áramrendszer: 25 kV 50 Hz váltakozó áram

• Motorkocsi tengelyelrendezése: B'B'

• Motorkocsi forgóvázainak száma: 2

• Motorkocsi hossza ütközők között: 24 600 mm

• Motorkocsi szélessége: körülbelül 2824 mm

• Motorkocsi tömege: körülbelül 64–66 tonna

• Névleges vontatási teljesítmény: 1520 kW

• Vontatómotorok: 2 darab, egyenként 760 kW teljesítményű aszinkron motor

• Legnagyobb engedélyezett sebesség: 120 km/h

• Vontatási rendszer: háromfázisú aszinkron hajtás

• Villamos fékezés: visszatápláló fékezés

• Légfék: van

• Utastéri kialakítás: hagyományos, magaspadlós

• Utasosztály: elsősorban másodosztály, egyes összeállításokban első osztállyal

• Felhasználás: elővárosi, regionális és egyes távolsági személyszállító járatok

A különböző gyártási sorozatok és későbbi korszerűsítések miatt az egyes járművek műszaki felszereltsége eltérhet.

A BDVmot motorkocsi

A szerelvény egyik végén található BDVmot motorkocsi a motorvonat hajtott egysége.

A jármű a villamos vontatáshoz szükséges főberendezéseket, többek között a transzformátort, a teljesítményelektronikát, a vontatómotorokat és a vezérlőberendezéseket tartalmazza.

A két forgóvázra külön-külön egy-egy 760 kW teljesítményű aszinkron motor jut, amelyek kardántengelyes hajtáson keresztül kapcsolódnak a hajtott kerékpárokhoz.

Ez a kialakítás a magyar vasúti járműgyártásban különösen jelentős műszaki újításnak számított.

A motorkocsi egyik végén vezetőállás található, ahonnan a teljes szerelvény irányítható.

Bmx – Másodosztályú mellékkocsi

A Bmx a BDVmot motorvonatokhoz kialakított, hagyományos forgóvázas, másodosztályú személyszállító mellékkocsi.

A kocsi nem rendelkezik saját vontatómotorral, ezért a szerelvény hajtásáról a BDVmot motorkocsi gondoskodik.

A nagy befogadóképességű utastér elsősorban a forgalmas elővárosi vonalak igényeit szolgálta.

A hagyományos termes üléselrendezés, a nagy oldalablakok és a központilag működtethető ajtók a korszakra jellemző kialakítást képviselték.

Egyes szerelvényekben első osztályú Amx betétkocsikat is alkalmaztak, amelyek miatt a típus „Selyemhernyó” becenéven is ismertté vált.

Bmxt – Vezérlőkocsi

A Bmxt a BDVmot szerelvény másik végén elhelyezkedő vezérlőkocsi.

Feladata, hogy a mozdonyvezető a szerelvény menetirányának megváltoztatásakor innen irányíthassa a távolabb elhelyezkedő motorkocsit.

A vezérlőkocsi saját hajtással nem rendelkezik, azonban a vezetőállásban megtalálhatók a vonat működtetéséhez szükséges fő kezelőszervek.

A vezérlőkocsis kialakítás jelentősen egyszerűsíti a végállomási fordulókat, mivel a motorvonat menetirányt válthat a járművek szétkapcsolása és átrendezése nélkül.

Villamos hajtás és visszatápláló fékezés

A BDVmot egyik legfontosabb műszaki sajátossága a háromfázisú aszinkron hajtásrendszer.

A hajtásrendszer a korszak hagyományos villamos járműveihez képest korszerűbb teljesítményszabályozást biztosított.

A BDVmot villamos visszatápláló fékkel is rendelkezett, amely megfelelő hálózati feltételek mellett lehetővé tette a fékezés során keletkező villamos energia visszajuttatását a felsővezetékbe.

A szerelvényeket különböző kiegészítő fékberendezésekkel, csúszásgátlóval és korszerűbb légfékrendszerrel is felszerelték.

Ezek a fejlesztések fontos szerepet játszottak a járművek biztonságos és gazdaságos üzemeltetésében.

Utastér és kényelmi felszereltség

A Hernyó utasterét a korszak elővárosi közlekedési igényeihez alakították ki.

A viszonylag nagy befogadóképességű, termes elrendezésű kocsik alkalmasak voltak a Budapest környéki jelentős utasforgalom kiszolgálására.

A motorvonatok központilag vezérelt, lengő-toló utasajtókkal rendelkeztek.

Az ajtók nyitása utasoldalról kezdeményezhető, zárásuk pedig központilag vezérelhető volt.

A kocsik légfűtéses utastérfűtést kaptak, amely a téli időszakban biztosította a megfelelő hőmérsékletet.

A hagyományos, magaspadlós kialakítás miatt a fel- és leszállás nem volt olyan egyszerű, mint a később megjelent alacsonypadlós motorvonatokon.

A motorvonatok belső berendezéseit és műszaki rendszereit az évtizedek során több alkalommal felújították.

Jellegzetes festések

A BDVmot egyik legismertebb megjelenése a kék-fehér színösszeállítás.

Ez a festés hosszú időn keresztül meghatározta a típus megjelenését a magyar elővárosi vasúti közlekedésben.

Az első prototípusok azonban eredetileg egészen más színvilággal készültek.

A korai járművek szürke kocsiszekrényt, sárga homlokfalat és narancssárga utasajtókat kaptak.

Később a kék-fehér festés vált a Hernyó legismertebb arculatává.

A hosszú, többkocsis szerelvény, a jellegzetes homlokfal és a különböző festésváltozatok miatt a BDVmot könnyen felismerhető járműtípussá vált.

Magyarországi szolgálat

A Hernyók első fontos szolgálati területe a Budapest-Nyugati–Vác–Szob vasútvonal volt.

A típus különösen jól alkalmazható volt a gyakori megállásokkal és nagy utasforgalommal rendelkező elővárosi vonalakon.

A későbbi években más magyarországi vasútvonalakon is közlekedtek.

A BDVmot szerelvények megfordultak többek között a Budapest–Cegléd–Szeged és a Miskolc–Cegléd–Szeged közötti távolsági szolgáltatásokban is.

A szerelvények központi kapcsolókészülékei lehetővé tették a motorvonatok gyors szét- és összekapcsolását, amelyet egyes járatoknál a menetrendi üzem során is alkalmaztak.

A 2000-es és 2010-es években a Hernyók különösen a váci és vácrátóti elővárosi vonalakon voltak gyakoriak.

Az új Stadler FLIRT motorvonatok fokozatos megjelenésével a BDVmot szerepe csökkent, azonban a típus évtizedekig fontos része maradt a magyar vasúti személyszállításnak.

A „Hernyó” és „Selyemhernyó” becenév

A BDVmot járművek a vasútbarátok és vasutasok körében a „Hernyó” becenevet kapták.

A név a hosszú, többkocsis, egységes megjelenésű motorvonat jellegzetes formájára utal.

Az első osztályú betétkocsival közlekedő egyes szerelvényekre a „Selyemhernyó” elnevezés is elterjedt.

Mindkét becenév a magyar vasúti köznyelv ismert részévé vált.

Vasúttörténeti jelentőség

A MÁV BDVmot a magyar villamos motorvonat-fejlesztés egyik legfontosabb mérföldköve.

A korszerű aszinkron hajtás, a visszatápláló villamos fékezés, a központilag vezérelhető ajtók és a vezérlőkocsis kialakítás jelentős előrelépést jelentett a korábbi elővárosi szerelvényekhez képest.

A típus fejlesztésével megszerzett tapasztalatok hozzájárultak a későbbi magyar villamos motorvonatok, köztük a BVmot „Samu” fejlesztéséhez is.

A jellegzetes megjelenésű Hernyó a magyar vasúttörténet egyik legfontosabb hazai gyártású villamos motorvonata maradt.

---

Eredeti modell: krisz004

Transport Fever 3 átirat: Joker02011

Ha támogatni szeretnéd a munkámat: paypal.me/Joker02011

MÁV BDVmot / Class 414 – “Hernyó” Electric Multiple Unit

History of the Trainset

The MÁV BDVmot, affectionately known as “Hernyó” or “Caterpillar”, is one of the most important electric multiple units developed by the Hungarian railway industry.

Designed during the late 1980s, the four-car trainsets were intended to modernize suburban and regional passenger transportation throughout Hungary.

At the time, much of the Hungarian suburban railway network relied on conventional passenger coaches hauled by electric locomotives. Although these trains were capable of handling considerable passenger traffic, a more flexible and efficient solution was required for services with frequent stops and short turnaround times.

Hungarian railway manufacturers therefore began developing a new generation of electric multiple units featuring modern traction technology.

The project involved ganz-mÁ***, Ganz Electrical Works, and their successor companies, including Ganz-Hunslet.

The first two prototype trainsets were completed in late 1987, with official test runs beginning on 13 January 1988.

The first BDVmot entered regular passenger service in August 1988, operating between Budapest Nyugati railway station and Szob.

Following the prototypes, another 18 powered cars were manufactured between 1989 and 1990.

A total of 20 BDVmot powered cars were built, establishing the type as an important part of the Hungarian suburban railway fleet.

The vehicles originally carried the BDVmot designation and were later reclassified as Class 414 under the European vehicle numbering system.

Technical Specifications

The BDVmot is a conventional four-car electric multiple-unit formation consisting of one powered motor car, two intermediate passenger trailers, and one driving trailer.

Unlike modern articulated trainsets, the individual vehicles have their own bogies and are connected using conventional railway coupling arrangements.

The powered vehicle uses two driven bogies, with a separate asynchronous traction motor associated with each bogie.

Main Technical Specifications:

• Manufacturers: ganz-mÁ***, Ganz-Hunslet, and associated Ganz electrical manufacturers

• First prototypes completed: 1987

• First test runs: 1988

• Production period: 1988–1990

• Total powered cars built: 20

• Original class designation: BDVmot

• Later class designation: 414

• Railway operator: MÁV, later MÁV-START

• Vehicle type: Electric suburban multiple unit

• Standard formation: BDVmot + 2 Bmx + Bmxt

• Track gauge: 1,435 mm

• Electrical system: 25 kV 50 Hz AC

• Powered car wheel arrangement: B'B'

• Number of powered car bogies: 2

• Powered car length over buffers: 24,600 mm

• Powered car width: approximately 2,824 mm

• Powered car weight: approximately 64–66 tonnes

• Rated traction power: 1,520 kW

• Traction motors: 2 asynchronous motors, rated at 760 kW each

• Maximum permitted speed: 120 km/h

• Traction technology: Three-phase asynchronous electric drive

• Electric braking: Regenerative braking

• Pneumatic braking: Equipped

• Passenger accommodation: Conventional high-floor coaches

• Passenger classes: Mainly second class, with first-class accommodation in selected formations

• Main operating roles: Suburban, regional, and selected longer-distance passenger services

Technical equipment and interior arrangements may vary depending on the production batch and subsequent modernization programs.

BDVmot – Powered Motor Car

The BDVmot powered car forms the traction unit of the trainset.

It contains the essential electrical equipment, including the main transformer, traction control systems, electric motors, and auxiliary systems.

Both bogies are powered, giving the motor car a B'B' wheel arrangement.

Each bogie receives power from a 760 kW asynchronous traction motor through a mechanical transmission arrangement involving cardan shafts.

This design represented an important technological achievement in Hungarian electric rolling-stock development.

A driver's cab is installed at one end of the powered vehicle, allowing the driver to operate the entire formation.

Bmx – Second-Class Intermediate Coach

The Bmx is a second-class intermediate passenger coach developed for BDVmot trainsets.

It has no independent traction equipment and is hauled or pushed by the powered motor car.

Its spacious passenger compartment was designed to accommodate the relatively high passenger demand on busy suburban railway routes.

The conventional open-plan seating arrangement, large windows, and centrally controlled passenger doors were characteristic of Hungarian railway modernization during the 1980s.

Some train formations also included Amx first-class intermediate coaches, giving rise to the nickname “Selyemhernyó”, meaning “Silkworm”.

Bmxt – Driving Trailer

The Bmxt driving trailer is positioned at the opposite end of the trainset from the powered motor car.

It features a driver's cab equipped with the controls required to operate the train remotely.

Although the driving trailer has no traction motors of its own, it allows the entire train to be operated from either end.

This push-pull arrangement eliminates the need to move the powered car around the formation at terminal stations.

As a result, turnaround times are reduced and operational flexibility is improved.

Electric Traction and Regenerative Braking

The BDVmot was among Hungary's important early applications of three-phase asynchronous traction technology in electric multiple units.

Its traction equipment provided more advanced motor control than many earlier Hungarian electric railway vehicles.

One of its most notable features was regenerative electric braking.

Under suitable conditions, the train could return electrical energy generated during braking to the overhead power network.

The trainsets also featured conventional pneumatic brakes, anti-slip protection, and additional safety equipment.

These systems contributed to safe, efficient, and economical suburban operation.

Passenger Interior and Comfort

The Hernyó trainsets were designed primarily for suburban passenger transportation.

Their conventional high-floor coaches provided considerable seating capacity and practical open-plan passenger accommodation.

The trainsets featured centrally controlled sliding-plug passenger doors.

Passengers could request door opening, while closing was controlled centrally from the driver's cab.

The vehicles were equipped with warm-air heating systems for winter operation.

Compared with later low-floor multiple units, boarding required more effort, especially at low platforms.

Nevertheless, the BDVmot represented a major improvement over many earlier suburban passenger formations.

During their operational careers, several vehicles received mechanical and electrical upgrades, refurbished interiors, and improved control equipment.

Distinctive Liveries

The BDVmot is most widely recognized for its characteristic blue-and-white MÁV livery.

However, the earliest prototype trainsets originally appeared in a considerably different color scheme.

These initial vehicles featured grey bodies, yellow cab fronts, and orange passenger doors.

The later blue-and-white appearance became strongly associated with Hungarian suburban railway services.

The long four-car formation, distinctive cab fronts, and recognizable body design made the Hernyó an iconic vehicle among railway enthusiasts.

Operational History in Hungary

The first regular operating route of the BDVmot was Budapest Nyugati–Vác–Szob.

Its acceleration characteristics and bidirectional operation made it particularly suitable for suburban services with frequent stops.

As the fleet expanded, the trainsets appeared on additional railway lines across Hungary.

They were also used on longer-distance passenger services, including Budapest–Cegléd–Szeged and Miskolc–Cegléd–Szeged.

On some services, the trainsets were coupled or separated at intermediate stations to accommodate different destinations or passenger demand.

During the 2000s and 2010s, the Hernyó became particularly associated with the suburban railway lines around Vác and Vácrátót.

The introduction of modern Stadler FLIRT electric multiple units gradually reduced the operational importance of the BDVmot.

Nevertheless, the class remained a recognizable part of Hungarian passenger railway history for decades.

The “Hernyó” and “Selyemhernyó” Nicknames

The nickname “Hernyó”, meaning “Caterpillar”, refers to the train's distinctive long, multi-car appearance.

The name became popular among railway employees, passengers, and enthusiasts.

Trainsets including first-class intermediate coaches also acquired the nickname “Selyemhernyó”, or “Silkworm”.

Both names remain familiar expressions among Hungarian railway enthusiasts.

Railway Heritage and Legacy

The MÁV BDVmot represents a significant milestone in the development of Hungarian electric multiple units.

Its asynchronous traction system, regenerative braking technology, remotely controlled passenger doors, and driving trailer arrangement introduced important improvements to suburban railway operations.

The experience gained from developing and operating the BDVmot also contributed to later Hungarian electric multiple-unit projects, including the BVmot “Samu”.

With its distinctive blue-and-white livery, unusual mechanical design, and decades of service, the Hernyó remains one of Hungary's most iconic domestically manufactured electric trains.

---

Original model: krisz004

Transport Fever 3 conversion: Joker02011

If you would like to support my work: paypal.me/Joker02011

MÁV BDVmot / Baureihe 414 – „Hernyó“ Elektrotriebzug

Geschichte des Triebzuges

Der MÁV BDVmot, in Ungarn unter dem Spitznamen „Hernyó“ („Raupe“) bekannt, gehört zu den bedeutendsten Elektrotriebzügen der ungarischen Eisenbahngeschichte.

Die vierteiligen Triebzüge wurden Ende der 1980er-Jahre entwickelt, um den Vorort- und Regionalverkehr der Ungarischen Staatsbahnen (MÁV) zu modernisieren.

Zu dieser Zeit wurden zahlreiche Vorortverbindungen noch mit herkömmlichen, von Elektrolokomotiven gezogenen Reisezügen bedient.

Diese Züge waren zwar für große Fahrgastzahlen geeignet, verursachten jedoch bei häufigen Halten und kurzen Wendezeiten einen vergleichsweise hohen betrieblichen Aufwand.

Die ungarische Schienenfahrzeugindustrie begann deshalb mit der Entwicklung eines modernen Elektrotriebzuges für den täglichen Vorortverkehr.

An diesem Entwicklungsprogramm waren ganz-mÁ***, die Ganz Villamossági Művek sowie deren Nachfolgeunternehmen beteiligt.

Eine bedeutende technische Besonderheit war die Verwendung moderner Drehstrom-Asynchronmotoren.

Die ersten beiden Prototypen wurden Ende 1987 fertiggestellt. Am 13. Januar 1988 begannen die offiziellen Probefahrten.

Im August 1988 nahm der erste BDVmot den planmäßigen Fahrgastbetrieb zwischen Budapest-Nyugati und Szob auf.

Zwischen 1989 und 1990 folgten weitere achtzehn Motorwagen.

Insgesamt wurden 20 BDVmot-Motorwagen hergestellt.

Die ursprünglich als BDVmot bezeichneten Fahrzeuge erhielten später im europäischen Nummerierungssystem die Baureihenbezeichnung 414.

Technische Daten

Der BDVmot ist ein vierteiliger Elektrotriebzug, dessen Fahrzeuge über eigene Drehgestelle verfügen.

Die Standardzusammenstellung besteht aus einem angetriebenen Motorwagen, zwei Bmx-Mittelwagen und einem Bmxt-Steuerwagen.

Im Unterschied zu modernen Gelenktriebzügen besitzen die einzelnen Wagen herkömmliche Laufwerke und Kupplungen.

Wichtigste technische Daten:

• Hersteller: ganz-mÁ***, Ganz-Hunslet und beteiligte Ganz-Elektrotechnikunternehmen

• Fertigstellung der ersten Prototypen: 1987

• Beginn der Probefahrten: 1988

• Bauzeit: 1988–1990

• Gebaute Motorwagen: 20

• Ursprüngliche Baureihenbezeichnung: BDVmot

• Spätere Baureihenbezeichnung: 414

• Eisenbahnunternehmen: MÁV, später MÁV-START

• Fahrzeugtyp: Elektrotriebzug für den Vorortverkehr

• Standardzusammenstellung: BDVmot + 2 Bmx + Bmxt

• Spurweite: 1.435 mm

• Stromsystem: 25 kV 50 Hz Wechselstrom

• Achsfolge des Motorwagens: B'B'

• Drehgestelle des Motorwagens: 2

• Länge des Motorwagens über Puffer: 24.600 mm

• Breite des Motorwagens: ca. 2.824 mm

• Masse des Motorwagens: ca. 64–66 Tonnen

• Nennleistung: 1.520 kW

• Fahrmotoren: 2 Asynchronmotoren mit jeweils 760 kW

• Zulässige Höchstgeschwindigkeit: 120 km/h

• Antriebssystem: Drehstrom-Asynchronantrieb

• Elektrische Bremse: Rückspeisebremse

• Druckluftbremse: Vorhanden

• Einstieg: Konventioneller Hochflureinstieg

• Wagenklassen: Überwiegend zweite Klasse, in bestimmten Zugbildungen auch erste Klasse

• Einsatzgebiet: Vorort-, Regional- und ausgewählter Fernverkehr

Die technischen Eigenschaften und die Innenausstattung einzelner Fahrzeuge können aufgrund verschiedener Modernisierungen und Umbauten voneinander abweichen.

BDVmot – Der angetriebene Motorwagen

Der BDVmot-Motorwagen bildet die angetriebene Einheit des vollständigen Zuges.

Er enthält die wichtigsten elektrischen Komponenten, darunter den Haupttransformator, die Leistungsregelung, die Fahrmotoren und weitere Hilfssysteme.

Beide Drehgestelle sind angetrieben.

Pro Drehgestell kommt ein 760 kW starker Asynchronmotor zum Einsatz, dessen Antriebskraft über eine mechanische Kraftübertragung mit Gelenkwellen auf die Radsätze übertragen wird.

Diese Technik stellte Ende der 1980er-Jahre einen bedeutenden Fortschritt im ungarischen Schienenfahrzeugbau dar.

An einem Ende des Motorwagens befindet sich ein Führerstand, von dem aus der gesamte Zug gesteuert werden kann.

Bmx – Mittelwagen der zweiten Klasse

Der Bmx ist ein Mittelwagen der zweiten Klasse, der speziell für den Einsatz in BDVmot-Zugverbänden entwickelt wurde.

Da er über keinen eigenen Antrieb verfügt, wird er vom BDVmot-Motorwagen gezogen oder geschoben.

Der großzügige Fahrgastraum wurde hauptsächlich für den starken Pendlerverkehr im Großraum Budapest ausgelegt.

Eine konventionelle Großraumbestuhlung, große Seitenfenster und zentral gesteuerte Einstiegstüren gehören zu seinen charakteristischen Merkmalen.

Einige Zugverbände wurden außerdem mit Amx-Mittelwagen der ersten Klasse ausgerüstet.

Diese besonderen Zusammenstellungen erhielten den Spitznamen „Selyemhernyó“, auf Deutsch „Seidenraupe“.

Bmxt – Steuerwagen

Der Bmxt-Steuerwagen befindet sich am gegenüberliegenden Ende des Zugverbandes.

Er besitzt einen eigenen Führerstand, von dem aus der Lokführer den angetriebenen Motorwagen fernsteuern kann.

Der Steuerwagen verfügt selbst über keine Fahrmotoren.

Durch die Steuerwagenbauweise kann der Triebzug seine Fahrtrichtung an Endbahnhöfen wechseln, ohne dass Fahrzeuge umgesetzt werden müssen.

Diese Eigenschaft verkürzt die Wendezeiten und ermöglicht einen besonders flexiblen Einsatz im Vorortverkehr.

Elektrischer Antrieb und Rückspeisebremse

Zu den wichtigsten technischen Neuerungen des BDVmot gehörte sein Drehstrom-Asynchronantrieb.

Die elektrische Leistungsregelung ermöglichte gegenüber zahlreichen älteren Triebfahrzeugen eine modernere Steuerung der Fahrmotoren.

Besonders bemerkenswert war die elektrische Rückspeisebremse.

Bei geeigneten Betriebsbedingungen kann während des Bremsvorgangs elektrische Energie erzeugt und in das Oberleitungsnetz zurückgespeist werden.

Zusätzlich besaßen die Fahrzeuge eine Druckluftbremsanlage, Gleitschutzsysteme und weitere Sicherheitseinrichtungen.

Die Kombination dieser Systeme unterstützte einen sicheren und wirtschaftlichen Betrieb.

Fahrgastraum und Reisekomfort

Die Innenräume des BDVmot wurden für den stark frequentierten Vorortverkehr entwickelt.

Die konventionellen Hochflurwagen verfügten über zahlreiche Sitzplätze und großzügige Fahrgasträume.

Die Einstiegstüren waren als zentral gesteuerte Schwenkschiebetüren ausgeführt.

Die Fahrgäste konnten das Öffnen der Türen selbst anfordern, während das Schließen zentral gesteuert wurde.

Für die Beheizung der Fahrgasträume kam eine Warmluftheizung zum Einsatz.

Im Vergleich zu modernen Niederflurtriebzügen war der Einstieg weniger komfortabel, insbesondere an niedrigen Bahnsteigen.

Dennoch stellte die neue Motorzuggeneration eine deutliche Verbesserung gegenüber vielen älteren Vorortzügen dar.

Im Laufe ihrer langen Einsatzzeit erhielten mehrere Fahrzeuge modernisierte technische Einrichtungen, überarbeitete Innenräume und verbesserte Steuerungssysteme.

Charakteristische Lackierungen

Die bekannteste Farbgebung der BDVmot-Triebzüge ist die klassische blau-weiße MÁV-Lackierung.

Die ersten Prototypen besaßen allerdings ursprünglich eine völlig andere Gestaltung.

Sie wurden mit grauen Wagenkästen, gelben Stirnseiten und orangefarbenen Einstiegstüren ausgeliefert.

Später setzte sich die charakteristische blau-weiße Lackierung durch.

Die lange vierteilige Zugformation und die besondere Gestaltung der Stirnfront machten den Hernyó zu einem unverwechselbaren Fahrzeugtyp.

Einsatzgeschichte in Ungarn

Das erste wichtige Einsatzgebiet der BDVmot-Triebzüge war die Strecke Budapest-Nyugati–Vác–Szob.

Dort konnten sie ihre Vorteile bei häufigen Halten und hohem Fahrgastaufkommen besonders gut ausspielen.

Später wurden die Züge auch auf weiteren Strecken des ungarischen Eisenbahnnetzes eingesetzt.

Bekannte Einsatzgebiete waren unter anderem die Verbindungen Budapest–Cegléd–Szeged und Miskolc–Cegléd–Szeged.

Bei bestimmten Zugleistungen wurden mehrere Einheiten unterwegs gekuppelt oder getrennt, um unterschiedliche Ziele und Fahrgastzahlen bedienen zu können.

In den 2000er- und 2010er-Jahren waren die Hernyó-Triebzüge besonders auf den Vorortstrecken im Raum Vác und Vácrátót anzutreffen.

Mit der Einführung moderner Stadler-FLIRT-Triebzüge verringerte sich ihre Bedeutung im täglichen Vorortverkehr schrittweise.

Dennoch prägte der BDVmot über viele Jahrzehnte das Erscheinungsbild des ungarischen Eisenbahnverkehrs.

Die Spitznamen „Hernyó“ und „Selyemhernyó“

Der Spitzname „Hernyó“ bedeutet auf Deutsch „Raupe“.

Die Bezeichnung bezieht sich auf das lange, mehrteilige Erscheinungsbild des Zuges.

Die mit besonderen Mittelwagen der ersten Klasse ausgestatteten Zugverbände erhielten außerdem den Spitznamen „Selyemhernyó“, also „Seidenraupe“.

Beide Namen wurden zu festen Bestandteilen der ungarischen Eisenbahnersprache.

Eisenbahngeschichte und Bedeutung

Der MÁV BDVmot zählt zu den bedeutendsten technischen Errungenschaften des ungarischen Schienenfahrzeugbaus am Ende der 1980er-Jahre.

Seine moderne Asynchronantriebstechnik, die elektrische Rückspeisebremse, zentral gesteuerte Einstiegstüren und die flexible Motorwagen-Steuerwagen-Konstruktion stellten wichtige Fortschritte im Vorortverkehr dar.

Die bei seiner Entwicklung gewonnenen Erfahrungen beeinflussten auch spätere ungarische Elektrotriebzugprojekte, darunter den BVmot „Samu“.

Mit seiner charakteristischen blau-weißen Farbgebung, der ungewöhnlichen Technik und seiner jahrzehntelangen Einsatzgeschichte bleibt der „Hernyó“ einer der bekanntesten in Ungarn entwickelten Elektrotriebzüge.

---

Originalmodell: krisz004

Transport Fever 3-Konvertierung: Joker02011

Wenn du meine Arbeit unterstützen möchtest: paypal.me/Joker02011